Kézműves vásáron

Átestem a "tűzkeresztségen", első alkalommal esett meg, hogy vásárra vittem a kis ásványékszer-készletemet. A gasztro- és kézműves vásár nem volt kimondottan nagy forgalmú, de így is akadt néhány vásárlóm, hálás köszönet érte utólag is... :) A vásár 10 órakor kezdődött, ezért 9 órakor már a helyszínen voltam a többi árussal együtt és első alkalommal rendezgettem el a kis asztalkán a karkötőimet, fülbevalóimat. Furcsa érzés volt ott állni és várni a vásárlókat, nézelődőket. Sok dicséretet is bezsebeltem, de nem csak a termékeim okán, hanem a standomat illetően is. Igyekeztem összhangot teremteni, fehér állványokon és tárolókban helyeztem el az ékszereket, alattuk fehér, (ami nem látszik a képen) csipkeszélű terítő díszelgett. Úgy gondolom nem vallottam szégyent az első vásáromon, melyet minden bizonnyal követ még több másik is... Valamikor réges-régen Gyöngyi barátnőmnek segítettem a vásári árulásban, ami akkor is tetszett, de ez most kicsit más volt, izgalmasabb.. Most már csak jó kézműves vásárokat kell felderítenem... :D  Te tudsz ilyenről??  

Sajnos a fotó nem tökéletes, mivel csak a mobilom volt kéznél, de talán így is vissza adja a lényeget:

 

Kedvenc

Az elmúlt egy hétben a legtöbb figyelmemet az iskolakezdés kötötte le, de gondolom ezzel nem vagyok egyedül. A "Kicsi" (aki már magasabb, mint én) most kezdte a hatodikat, a "Középső" (aki itthon tulajdonképpen a "Nagy", mert a nővére már külön háztartást vezet) pedig középiskolás lett. De nem csak hogy középiskolás lett, hanem KOLLÉGISTA is!! Az egy órányi buszozásra lévő nagyvárosban, megyeszékhelyen kezdte meg a középiskolát, szóval igazi nagy lépést tett meg az önállóság felé! 😜 Szeptember 1-én meg volt a nagy "beköltöző show", azóta meg napi szinten megy a megvaneminden?, mitkellmégvenni?, mitörténtma?, birodazosztályfőnököt?, jófejekaszobatársak?, kaptatokmárkönyvet?, hanyanvagytokosztálytársak?, volteismerkedésiest?, stb... A Kicsi is újított, ezután már nem csak kézilabdára fog járni (mint ahogy teszi már négy éve), hanem zeneiskolába is. Édesapja nyomdokait követve trombitán fog tanulni. Hajrá!!! 🎺

Mindezek ellenére - vagy épp ezért? - szükségem volt egy kis lazításra, kikapcsolódásra, ami jelen esetben sem volt más, mint a gyöngyfűzés, ékszerkészítés. Szabadidőmben igyekeztem minél több karkötőt megalkotni, mivel nem titkolt szándékom, hogy kézműves vásárra vigyem a kis készletemet. Ahhoz viszont az kell, hogy legyen megfelelő kínálatom.

Három típusú karkötő készült: shamballa (makramé csomózás), merev, kapcsos karkötő és laza, "blokkokból" álló karlánc. Elsőként a karláncokból hoztam mutatóba hármat, a kedvenceket, de folyamatosan töltök fel majd a többi típusból is.

A legkedvesebb: a halvány púder-rózsaszín aventurint bronz színű szerelőpálcákkal és gyöngykupakkal díszítettem és arany-obszidiánnal fűztem karkötővé. 

Milyen meglepő: ez is hasonló árnyalatú, kellemes barackvirág színű jáde kőből és sok kisebb zebrajáspisból készült, csak ebben az esetben ezüst színű fémszereléket használtam.

A harmadik pedig néhány 8 mm-es bordó achátból és 8, illetve 6 mm-es fehér howlit ásványokból készült. Ez esetben is ezüst színű szerelőpálcát és gyöngysapkát használtam, a karkötő delfinkapoccsal záródik.

Jönnek a zöldek!

Na nem a zöldek pártjáról kívánok értekezni, bár a környezetvédelemről hosszan lehetne beszélni (és főleg tenni...), hanem erről a két szép zöld shamballa karkötőről, amit most hoztam Nektek. Itt a szeptember, rövidülnek a nappalok, így már én is készülődöm őszies árnyalatokkal (hisz azok a kedvenceim!), de azt hiszem még nem adja magát olyan könnyen a nyár, belefér ez két karkötő...

Ezt 8 mm-es maláj jáde szemekből készítettem, makramé technikával csomóztam. Méretre állítható, talán ezért kedvelt ez a fazon!

Ezt másik karkötőt aventurin ásványi szemekből fűztem, azonban ennek a különlegessége, hogy középen egy nagyobb, nem szabványos méretű, formájú darab van, míg a többi szem 6 mm-es gyöngy.